A korábbinál sokkal nehezebben kapnak állást az IT-szakemberek, márpedig a szektorról szóló hírekben nem ezt szoktuk meg. A fejlesztések magyarországi visszaesése a hazai IT-piacon is új helyzetet hozott, és ebben szerepet játszhat a kínai technológiával szembeni nyitottságunk is.
2023 őszére a digitális piacszabályozás, az adatkezelés és a fogyasztói/felhasználói jogok új korszaka köszönt be az Európai Unióban. Utóbbi azt reméli, hogy az úgynevezett kapuőri jogosítványok kiadásával sikerül visszaszereznie a Google-tól és társaitól az uniós polgárok jogai és adatai feletti ellenőrzést.
Kína szerint az internetes cégek által használt algoritmusoknak tisztelniük kell a szocializmus alapértékeit.
Brüsszelben beszélt erről a magyar külügyminiszter.
Jövő áprilistól kezdheti meg a működését a Digaital Marktes Unit nevű szervezet a briteknél, ami nagyobb felügyeletet biztosítana a felhasználóknak az adataik felett, valamint segítené a kisebb technológiai vállalatokat.
Már készül a lista, aki rákerült, arra szigorúbb szabályozás vonatkozik. A cél, hogy a kisebb cégek könnyebben labdába tudjanak rúgni a piacon.
Egyre közelebb a Microsoft számára a cél: bekerülni az ezermilliárd dolláros cégek (egyelőre még csak egyetlen tagot számláló) klubjába. Egy nagyon fontos lépést mindenesetre megtettek a redmondiak, maguk mögé utasították a korábban biztos befutónak tartott Amazont.
Kilenc magyar cég került fel az idén a Deloitte Technology Fast 500-as listájára.
Tárt karokkal fogadják a technológiai iparban működő magyar cégeket a kínaiak, olyannyira, hogy csaknem 500 millió forint értékben támogatnák piacra lépésüket.
A kaliforniai óriás tökélyre fejlesztette adómegtakarítási rendszerét. Az USA-n kívül szerzett 36,8 milliárd dolláros nyeresége után mindössze 1,9 százalék adót fizetett. Az amerikai tőzsdefelügyelet szerint a cég nem sértette meg az adózási jogszabályokat.
Az Alcoa hétfői gyorsjelentésével elkezdődött második negyedéves szezonban az amerikai tech-szektor a Francia...